hétfő, november 02, 2009

Avantgárd free jazz surf rock

Dorota

"Hogy mi lesz egy ex metál gitáros egy freejazz bőgős és egy népzenész találkozásából?
Ez egyáltalán nem derül ki a zenekar játékából, ám a lengyel kortárs irodalom hatása egyértelmű.
Szabad hullámtördelés, szüretlen háttérzajokkal."



Tűzraktér

21.00 Dorota - Avantgárd free jazz surf rock. Három zenész, akik zenei egymásra találásukban nem tudnak mást csinálni csak akarva-akaratlanul önteni magukból a zenei ötleteket. Utána DJ Ká Ká-véházi boogie (Kiskávézó)

vasárnap, november 01, 2009

Márkus Rita színész, író.


Márkus Rita
"sorok a 49-es villamoson születnek"




Márkus Ritát a Föld Színház színészeként már ismerhetitek. Most megmutatkozik írói oldaláról is.
A Budapest - Bristol Irodalmi Klubban (http://www.artkatakomba.hu/) hallhatjátok, láthatjátok Dr. Brunner Tamással, Debreczeni Dithkével, Rudas Attilával és más vendég fellépőkkel karöltve. Csá kortárson pedig hetente frissítve olvashatjátok verseit.
Az írónő fejében "egyébként a 49-es villamoson szoktak a sorok megszületni".




Kuku: Mióta írsz verseket?

Márkus Rita: Körülbelül 10-15 éve írok verseket. A legelső versem egy buszról született. Talán még meg is van valahol.

Kuku: Miért kezdtél el verseket írni?

Márkus Rita: Azért kezdtem el írni, mert valahogy megnyugtatott, ha leírtam egy papírra a gondolataim az érzéseim. Volt olyan is, hogy elbeszélés szerűen írtam először, aztán valahogy a vers, mint forma sokkal szabadabb kezet adott nekem. Ezért maradtam ennél. Az én verseim nagyrészt állapotok, hangulatok. Azt gondolom, az emberek életében nagyon sok szakasz van és változás. Valaki ezt könnyen túléli/megéli, de van aki, sokkal érzékenyebb, ösztönösebb és nem tud egyhamar túllépni dolgokon. Nos, azt hiszem, én ezek közé az emberek közé tartozom. Igen voltak szomorú szakaszai az életemnek és az ezzel kapcsolatos változások szükséges változtatások nyomai benne vannak az írásaimban

Kuku: Mi motivál téged?

Márkus Rita: Sokszor hangulatok és érzések motiválnak. Van, hogy egy zene, egy dal, de van olyan is, hogy egy kávézó és az ott lévő emberek vagy beszélgetések. Legtöbbször a fejemben egyébként a 49-es villamoson szoktak sorok megszületni. Ilyenkor elő a notesz és írom is, nehogy hazáig elfelejtsem.

Kuku: Ha ajánlanod kellene a verseidet, mit mondanál róluk?

Márkus Rita: Ajánlani úgy ajánlanám a verseimet, hogy ha valaki elakarja őket olvasni, ne készüljön vidámságra. Inkább tegyen be például egy Quimby lemezt, és ha közben olvas, akkor szerintem össze fog állni a kép.

Kuku: Nem érzed-e néha, hogy a nyelv irányít téged? Manapság divatos az a nézet, hogy igazából a nyelv irányítja a kifejezéseinket, a beszédet. Mi csak azt hisszük, hogy azt mondjuk, amit akarunk.

Márkus Rita: Ezt sosem érzem. Ha valami irányítana, akkor nem lenne az írásokban szabadság…és akkor már hamisnak érezném, amit csinálok.

Kuku: Mennyire tükrözi ez a te világképedet, élethez való viszonyodat? Vagy
inkább pillanatnyi hangulatokról van szó? Valahogy nagyon egységesen
kirajzolódik a világundor, és elzárkózó szomorúság a verseidben.

Márkus Rita: A versek inkább hangulatok. Úgy vagyok ezzel, hogy az emberek és a világnézetünk folyamatosan változik. És a változások során megtapasztalunk érzéseket, megismerünk embereket, megtapasztalunk örömöt, csalódást egyaránt. És aztán ezek összességében a következő változásnál újból megerősítenek bennünket. Valószínűleg a fájdalmat nekem könnyebb leírni, mint az örömöt. Azért néha születnek pozitív sorok is. :-)


Kuku: Hogy ismerted meg Brunner Tamást?

Márkus Rita: Brunner Tamást, Rudas Attilán keresztül ismertem meg. Érdekes embernek tartom, az írásai alapján. S remélem még együttműködünk vele sokáig. Tetszik a kezdeményezése a Felolvasó estekkel kapcsolatban. S nagyon nyitott volt a műveimre az első perctől kezdve. Ezért külön köszönet.

Kuku: Hol lehet hallani, látni téged a felolvasó esten kívül?

Márkus Rita: A Föld Színház előadásaiban láthattok, hallhattok…

Kuku: Jövőre nézve milyen céljaid vannak?

Márkus Rita: A jövőre nézve szeretnék, minél több színházi munkát vállalni amennyi munka mellett belefér, és az írást sem szeretném elhanyagolni. Azzal hogy felolvasóestjeim vannak egy nagy álmom teljesült. A legközelebbit szeretném zenészekkel együtt csinálni, mert ahogy már mondtam sokszor a zene ihletett az írásban. Amikor olvassák a verseim el is indul bennem mindig az adott dallam, ha épp az ihlette a költeményt.

Kuku: Ki a kedvenc íród? Van-e példaképed?

Márkus Rita: Kedvenc költőm Reviczky Gyula. Nem sokan ismerik, de nagyszerű versei vannak. Az ő élete, hangulata, nézetei eléggé hasonlóak az enyémhez. Talán ezért is kedvelem őt annyira. Viszont a kedvenc versem ennek ellenére nem tőle való, hanem Szabó Lőrinctől: Semmiért egészen!
Példaképem nincs. Széleskörűen figyelek mindenkit. Sok író, színész munkája tetszik. Külön egyet sem emelnék ki.



Ajánlat: Föld Színház előadásai
Előadások: 2009. November 13. (Péntek),15. (Vasárnap) - 20h 2009. December 3. (Csütörtök),4. (Péntek) - 20h

Helyszín: Bakelit Multi Art Center 1095, Budapest Soroksári út 164.
Az előadásra érdemes előre megvenni, vagy lefoglalni a jegyet, mert korlátozott számú ember fér be egy-egy alkalommal. A jegyeket az interneten a jegy.hu portálon lehet megvenni, vagy a Bakelit Színháznál foglalni: jegy@bakelitstudio.hu, telefon: 06 (1) 347 0803. Az előadás előreláthatólag 2010 tavaszától lesz újra műsoron.

www.foldszinhaz.hu
www.artkatakomba.hu
www.budapestbristolexpress.hu/

Interjú: Nacsa Nóra és Zoltán Dominika

Fotó: Juhász András

Márkus Rita versei


Üres

Üres szobádban a fény
A papíron árnyékot vet.
Az íz a szádban a cigaretta,
Most erősebb lett.

Feszített vászon, nem lettem
Látod több ennél itt.
Halvány kis füst száll,
A világ most megáll
S nincs most az itt.
Nincs most az itt,
Ki szeretne téged s védene még.

Csak az íz marad mit
Utána hagyott mint a szájíze is
Sötét szobádban a fény a
Papíron most elcsúszik
Még.

Pislogsz, az ördög jól
Hátba ver és ad egy picit.
Vöröses füst száll a szemhéjad
Nehéz, na most van az itt.
Ehagyták tested, elhagyták
Lelked, s véged van itt.
Papír gyűrődik a kezed
Már remeg a lehelet áll.
Finoman hajtasz egy újabb
Oldalra hol vége lesz már.

Vége a sornak, vége a
Versnek, vége a betűnek.

Gyengéden a könnyed papírra
Csöppen itt van a véged.



Kalap

Fekete kalapban áll,
S hosszú kabátban.
Szájából cigarett
Lóg, s némán
Biccent feléd
Ha úgy érzed kell.

Egy utcasarkon
Áll a fekete kalap.
karimája szélét
Simogatja, sa
Ráhulló esőnémán
Atitatja.

Biccent és te
Tudod. Most véged!
A mámor elkerül.
A józanság,
A döntést a kezedbe adja.

Rohad a szív,
A kobold a tested.
Csörgősipkában
Bohóckodsz ott ahol
Épp a lét szerepet
Oszt.

Öreg

Ült az öreg velem szemben,
Tar koponyáján a napfény
Megcsúszott.
Szemüvegét feljebb tolta, pipáját
Megtömte, s felém nézett mélyzöld
Szeme.

Mitől lettem az ki vagyok?
Kérdem tőle, s fáradtan mosolyog
Porból választ ad, együtt kábulunk,
Cigi füstjén, pipáján át a bölcs az úr.

Ki ide tett az adta világod,
Ki fényed kigyújtotta az lett
Lelked irányítója.
Izzó aggyal, vetkőztött lélekkel
Lettél e világ fia, sértem ha
Nem érted mi véget lehetsz
Lelked művelője.

Hártadől az öreg, a csikkem
Eldobom.
Múló árnyék vagyok és tudom
Mitől sírok.



Fotó: Juhász András

kedd, május 12, 2009

Hang, mint hangszer.



Gondolom, első hallásra előtted is egy nagy kérdőjel lebeg. Furcsa név egy hangszernek. Nem csak a neve furcsa, a kinézete is. Egyesek, ufók által használatos űrhajóhoz hasonlítják, szerintem úgy néz ki, mintha két teknőspáncélt összeragasztottak volna. Hangzása egy keleti hangszerre emlékeztet, hiszen keleti hangszerek ihlették meg a Svájci férfit.Az elnevezés a der Hang német szóból ered, jelentése: hegyoldal, lejtő, lejtés, vonzalom, függés. A Hangot úgy kell ejteni, ahogy le van írva, tehát HANG. Sokan tévhitben élnek és angolosan hengnek vagy hang drum-nak ejtik.Először 2008 nyarán találkoztam a Hanggal a Gödör parkjában, akkor még fogalmam sem volt róla, hogy mi ez a hangszer. Utána sokáig nem is találkoztam vele, majd 2009 februárjában az Orchestra Bohemika zenekar koncertje előtt hallhattam újra a Hangot. Ismét elvarázsolt, és nem csak engem, mindenki szájtátva nézte és hallgatta.Miután Takács Ildikó befejezte játékát, oda mentem hozzá és megkértem adjon nekem interjút, és meséljen nekem a Hangról.


KuKu: Mit tudsz a Hang múltjáról?

Takács Ildikó: Egy svájci férfi találmánya, 30 éven keresztül fejlesztgette. 2000 óta lehet hozzájutni.

KuKu: Te hol találkoztál vele először?

Takács Ildikó: Amszterdamba utaztam a barátaimmal, és az utcán játszott rajta egy férfi. Mi is nézegettük, hogy mi ez a furcsa eszköz, majd megkérdeztük, hogy hol lehet ilyet kapni.

Kuku: Zenélsz más hangszeren is?

Takács Ildikó: Nem, én nem rendelkezem zenei múlttal, sőt nagy zenehallgatónak sem mondtam magam. Összesen 8 hang található rajta. Bárki tud rajta játszani. Nagyon érzékeny hangszer, ha csak egyszerűen ráteszed a tenyeredet, már akkor is hallat magából egy hangot. Nincsenek szabályok! Mikor megvettem, adtak hozzá egy kis könyvet, ebben a könyvben azt írják, ha a kezeid táncára figyelsz, az is jó, de figyelhetsz a hangzásra is. Sőt az is jó, ha egyszerűen semmire sem figyelsz, csak játszol.

KuKu: Megengeded másnak, hogy játsszon a Hangodon?

Takács Ildikó: Persze az, az első, hogy mindenki kezébe adom.

KuKu: Akik szeretnének ilyen hangszert venni, hol juthatnak hozzá?

Takács Ildikó: Úgy tudom, idén már nem adnak el többet, nem is gyártanak, kutatnak. Ha jól tudom látogatókat sem fogadnak. Felix Rohner és Sabina Scharer a két készítő. 1200 EURO-ba kerül. Ha van hangod, drágábban nem adhatod el, ha ez kitudódik, joguk van visszavásárolni a hangszert a készítőknek. Egyébként kézzel írt levelet kell küldeni Svájcba, erre a címre: PANArt Hangbau AG, Engehaldenstr. 131, 3012 Bern, Switzerland. The fax number is: +41 31 301 33 32.

KuKu: Ismersz még valakit, akinek van Hangja?

Takács Ildikó: Igen, én Magyarországon 4 emberről tudok.

KuKu: Ha valaki szeretné élőben hallani a Hangot, hol találhat rá?

Takács Ildikó: Élőben hallgatni? Szerencse kell hozzá, hátha meglátsz valakit az utcán zenélni. Nehéz hozzáférés miatt, nem túl felkapott hangszer, de azért lehet vele élőben is találkozni. Fesztiválokon leginkább.(: HANG OUT UK - a londoni Hangfesztivál (http://www.hangoutuk.co.uk/))

KuKu: Mesélnél nekem a jövőbeli terveidről?

Takács Ildikó: Jövőbeli tervek?! Én nem tervezek 2-3 hónapnál előbbre. A tapasztalat azt mutatja, hogy nem érdemes. Érdemes azonban figyelni a jeleket, amit az élet osztogat és olvasni belőlük, mutatják az utat. Nyáron Európában fogok utazgatni, fesztiválozni meg „hangozni” persze. Egyébként meg szeretnék gyerekekkel zenélni, hiszen ők még nem felejtették el, hogy a zene mindenkié és hogy minden zene. Nem feltétlenül kell 15 évig skálákat gyakorolni ahhoz, hogy majd utána zenélhessünk.(Persze minden elismerésem azoké, akik megteszik!) Mindannyian művészek vagyunk! A gyerekek és a Hang segíthetnek ezt megértenünk!

Bővebb információ: http://hang-music.com/

Az interjút készítette Nacsa Nóra.

kedd, április 28, 2009

Kortárs magyar filmklub a Pilinszkyben


Április 28-án, kedd este 20h

MISPÁL ATTILA: A FÉNY ÖSVÉNYEI c. filmje
Film után beszélgetés a rendezővel!

Helyszín: Pilinszky Café (Váci utca 33.)
Belépő: 600,- Ft

péntek, március 20, 2009

Taurin

Taurin Cirkuszcsoport


Az Alternatív Cirkusziskola növendékeként kezdték, mára mind a 4 nagyon jó barátok. Gyerekeket és felnőtteket egyaránt tanítanak. Nem csak arra, tanítanak meg, hogy mi a technikája, az akrobalance-nak. Segítenek, hogy kifejleszd magadban a türelemre való képességet, és az önmagadba vetett hitet.

Nem minden lehetetlen, ami első ránézésre annak tűnik. Mindannyian képesek vagyunk rá, csak kitartónak kell lennünk, és bízni önmagunkban.

Személy szerint, mikor és hol találkoztatok először a cirkusszal?

Tas Gergő: A Pesti Estben találtuk meg a Cirkusziskola hirdetését 2003-ban. Ráadásul pont, abban az utcában laktam, ahol az iskola egykori irodája volt. Kedvet kaptunk hozzá és elmentünk.

Hány évesen kezdtétek el?

Kovács Eszter: Akkor kezdtük el, mikor az artisták általában ebből már kiöregednek.


Ezek szerint, ha valaki gondol egyet, és hozzátok hasonlóan 25 évesen artista szeretne lenni, akkor mindenféle előképzettség nélkül elkezdheti?

Tas Gergő: Igen! Ha, van benne elszántság, akkor igen.

Ti egyáltalán nem is sportoltatok előtte?

Tas Gergő: De, azért már rendelkeztünk egyfajta mozgáskultúrával. Én pl.: kosaraztam, kajakoztam és aikidoztam. Az aikido volt az, ami megadta a harmonikus mozgásra való hajlamot.

Kovács Eszter: Én táncos vonalon mozogtam. Pont kerestem valami táncos képzést, mikor megláttam a hirdetést az újságban azt gondoltam, ez sokkal izgalmasabb, mint a tánc.

Tas Gergő: Amikor elkezdtem viccelődve, rám akasztottak egy bélyeget, hogy „a legszorgalmasabb, ám a legtehetségtelenebb.” Azóta már természetesen ezt nem mondják. A kitartó munka meghozza gyümölcsét. Vannak, akik jobb képességekkel rendelkeznek és vannak, akik kevésbé, de a legfontosabb, hogy az önbizalom legyen meg. Önbizalommal az emberek, olyan dolgokat csinálnak, amit egyébként nem lehet. Élő példa, hogy volt, akinek eltörött a nyakánál egy csigolya; azt mondták, hogy nem fog tudni felkelni, nem fog rendesen levegőt kapni, majd egy hónap múlva kisétált a saját lábán a kórházból, mert ő az agyában eldöntötte, hogy meg akar gyógyulni.

Sok előnye lehet, ha valaki fiatalon elkezdi, de hátulütője is van. Például a tanárok ujjlenyomata nagyon ott marad a lelkükön. Onnantól kezdve nehezen fog tudni önálló munkát végezni. Technikailag lassabban fejlődünk viszont, mindenki érettebb fejjel kezdi el, nem tudnak olyan erővel befolyásolni minket. Szabadon alkothatunk és ebből nagyon eredeti dolgok szoktak születni.

Ebben találtátok meg a kiteljesedést?

Gergő és Eszter: Igen! Szabad akarat van. Nagy szabadságot ad nekünk.

Foglalkoztok mással is? Ennek szentelitek az életeteket? Van más kereseti lehetőségetek?

Kovács Eszter: Mi életművészeknek tekintjük magunkatJ.

Tas Gergő: Van civil foglalkozásunk, de most már ennek élünk. Életünk fókuszában a cirkusz áll.

Merre jártok fellépni, hol lehet veletek találkozni? Sok fellépésetek van?

Kovács Eszter: Céges rendezvényeken haknizunk. Vannak komolyabb művészi fellépéseink is. Külföldi munkáink is vannak. Szerepeltünk már, mint kaszkadőrök is, spanyolok által itthon rendezett, kínai reklámfilmben. Nyáron szerencsére nagy turné volt, sok helyre hívtak minket főleg fesztiválokra. Télen inkább gyakorlunk, új koreográfiákon törjük a fejünket, és fejlesztjük magunkat.

Hol szoktatok gyakorolni?

Kovács Eszter: Délelőtt a Cirkusziskolában, délutánonként pedig a Tűzraktérben.

Miből táplálkoztok? Mi az, ami inspirál titeket?

Kovács Eszter: Általában úgy alakul, hogy hallok egy új zenét, ami által beugranak nálam különböző képek, ami áraszt magából egy hangulatot, majd erre születik meg a koreográfia.

Ezek szerint a koreográfiának, komoly mondanivalója van?

Kovács Eszter: Sokszor csak elkezdünk Gergővel emelni, kísérletezgetünk. Egyszer csak születik belőle valami új.

Sokat szoktatok esni, míg egy új koreográfiát tökéletesítetek?

Tas Gergő: Igen előfordul. Szerencsére volt eséstechnika óránk, így tudjuk, hogyan kell esni.

Gyerekeknek játszóházat csináltok a Tűzraktérben szombat délutánonként. Meséljetek nekem erről! Honnan jött ez az ötlet?

Tas Gergő: Adott volt, mert a tanárunk ezt csinálta már egy ideje, és szerette volna átadni valakinek. Elmentünk és megtanultuk tőle, hogy miként kell gyerekeket tanítani. Örültünk neki, mert egyébként is nagyon szeretjük a gyerekeket.

A legkisebb tag 5, a legidősebb pedig 14 éves. Vegyes a korosztály, de ez azért is jó, mert a kisebbek fel tudnak állni, a nagyobbak nyakába. Az a csapat, akik most vannak, ők már pár éve aktív tagok.

A gyerekek mondják maguktól a szülőknek, hogy szeretnének idejárni, vagy a szülők találják ki a gyerekeiknek?

Tas Gergő: Azt kell, hogy mondjam, hogy is-is. Van, aki azért hozza el a gyerekét, mert látja, hogy magától próbálkozik hasonló égmeresztő dolgokkal. Volt, arra is példa, hogy a szülők akarták nagyon és a gyerekek pedig egyszerűen nem. Ezt nem lehet rájuk erőltetni.

Felnőtt csoport úgy tudom, most indul.

Igen. Szombatonként a gyerekfoglalkozás után 18 órától.

Mennyibe kerül egy alkalom és mit hozzon magával, aki kedvet kap?

Tas Gergő: 1000 Ft/ alkalom. Mozgásruhát kell egyedül hozni.


Helyszín: Tűzraktér Budapest VI. ker. Hegedű u. 3.

Időpont: minden szombaton

Felnőtt:18-20 óráig.

Gyerek: 15-18 óráig

Jelentkezés:

André Rolland: + 36 30 460-9886
e-mailban taurincirkusz@gmail.com címen lehet.

csütörtök, február 26, 2009

Diákfilmszemle

Idén is lesz diákfilmszemle! Készíts filmet! Filmre fel!
http://www.polifilm.hu

16. Országos Diákfilmszemle - felhívás

16. alkalommal lesz idén augusztusban országos diákfilmszemle, ahová előzsűrizés nélkül kerülnek az alkotások. Az előző évek hagyományához híven idén is általános iskolás, középiskolás és fiatal filmes kategóriában nevezhetnek a fiatal alkotók. A Nevezési lapok beküldése határideje: 2009. augusztus 3.

A szemle felhívása és a jelentkezési lap letölthető a honlapról:
http://www.polifilm.hu

szerda, február 25, 2009

Polifilm

A februári Polifilmklub ideje 2009. február 27. péntek 17.00 óra

Most pénteken Matkócsik András a Polifilm tanárának filmjeiből válogatunk:

Első csúnya film 1972.

Utolsó szép film 2007.

Boleró 1980.

Fővárosi vénasszonyok nyara 1981.


A februári játék nyertesének a filmklubban adjuk át nyereményét.

Ebben a hónapban Nagy Ádám lett a nyertes játékos, aki helyes megfejtésével nyert.

A nyereménye Kim Ki-duk 2004-es filmje a Bin-jip Lopakodó lelkek DVD-je.

Helyszín: Aranytíz, V. kerület Arany János u.10.

Gyere el!

A belépés ingyenes!


Szeretettel várunk minden érdeklődőt

csütörtök, február 19, 2009

VERSSZÍNHÁZ-KORTÁRSALGÓ

Kortársköltészeti találkozók

Időpont: minden hónap utolsó csütörtökén, februártól júniusig
A belépés díjtalan!

2009. február 26-án, csütörtökön, 18.00 órától:
Élő legendák olyan legendákról, akik már nincsenek köztünk
Moderátor:
Turczi István József Attila-díjas költő, a Parnasszus főszerkesztője, az Írószövetség Költői Szakosztályának elnöke, a Magyar Versmondók egyesületének irodalmi alelnöke

Akikkel beszélget:
Szakonyi Károly, Kossuth-díjas magyar drámaíró. A Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
Baranyi Ferenc, Kossuth-díjas költő, író, műfordító, a Magyar Televízió és a Magyar Rádió Nívó-díjasa
Czigány György, Prima Primissima díjjal kitüntetett, József Attila-díjas költő

közreműködik: Deseő Csaba, a jazz-hegedülés magyarországi megteremtője, akinek életútja összeforrt a Magyar Jazz aranykorával.

Helyszín:
Inverzium Kávéház 1092 Budapest, Erkel utca 16.

kedd, február 17, 2009

Szubkultúra, mint fogalom.

Lehet, hogy nincs mindenki tisztában a szubkultúra szó jelentésével. Irányadás kép összegezném mire, is kell gondolni, mikor szubkultúráról beszélünk.
Fő jellemzője a normálistól, "mainstream"-től való eltérés. Sajátos csoportazonosság, ami kiterjed az öltözködésre, kinézetre, viselkedésre, táncra. Egy életforma.
Szubkultúrák a II. világháború követően alakultak ki. "Minél lassabb a társadalmi változások üteme és minél kevésbé tudatosulnak, annál kevésbé alakulnak ki szociológiai értelembe vett generációk a rájuk jellemző nemzedéki öntudattal."
Szubkultúrák 1950-1970 Tedek, Teddy boys, 1960 Modok, 1960 Skinheadek, 1960-1970 Glam Rock/ Glitter Rock, 1975-től Punk ...
Napjainkban több szubkultúra él egymás mellett emo-k, raszták, rockerek, punkok, ska-sok, „alterosok”, metálosok, diszkósok stb. Szubkultúrákhoz erősen kötődik a zenei ízlés és egyre jobban társul hozzá a hobbi. A csoportok tagjai gyakran vegyülnek, átjárnak a stílusok között (pl. punk-rocker), nehéz beazonosítani őket pontosan.

Szubkultúrán elelmélkedve:

Kultúra szó megfogalmazásának 100 féle variációja létezik, szubkultúrát is igen nehéz pontosan megfogalmazni. Kultúra legtágabb értelmezése, hogy minden kultúra, ami körül vesz minket. Ijesztően hat, mikor úgy definiálunk egy csoportot, hogy „normálistól való eltérés”-ben különböznek. Azon is elidőzhetnénk, hogy megfogalmazzuk mi a normális? Manapság ezt kellene, először tisztázunk. Mivel ez a blog a kultúrával foglalkozik, szerintem elsősorban az lenne a normális, ha mindenki tartozna, egy vagy több közösséghez ahol kifejezheti önmagát. Természetesen nem a romboló, anarchiát keltő közösségekre gondolok, hanem az építő jellegű csoportokra, mint pl. 1 drámakör, biciklis közösség, film klub stb.
Kortárs oldalként pedig azt mondhatom, erre mindenkinek megvan a lehetősége, észre kell venni és időt kell rá szakítani, hogy megtaláljuk azt, amiben magunk lehetünk.